Román tengerben is virágzó kultúránk

Beküldve - - - Csire Krónika

Tegnap aradi kiránduláson járt a bukaresti Ady Endre Líceum kisdiákjainak egy csoportja, katolikus gyermekek társaságában Orosz Rozália (Ibi tanító néni, ahogy a gyerekek szólítják), illetve ft. Cristinel Ţâmpu, a Kegyelmek Anyja Plébániatemplom káplánjának a vezetésével. Amint Matekovits Mihály és Kiss Anna vezetésével a Jelen Házba is ellátogatott csoport pedagógusa, Ibi tanító néni elmondta, a Líceumban az óvodától érettségiig oktatják magyarul az oda járó, mintegy 300 diákot. Tehát óvodás kortól a XII. osztályig egy-egy életerős magyar osztály működik. Az elmúlt tanévig esti líceum is működött, de érdeklődés hiányában megszűnt. Ehelyett viszont olyan sok óvodás jár hozzájuk, hogy teremhiánnyal küszködnek. 18–20 gyermek jár egy-egy csoportba. A kirándulásra a Líceumból 12-en jöttek, a többieket ft. CristinelŢâmpu káplán hozta, a plébániához tartozó gyermekek közül. A Líceum ugyanis nagyon jó kapcsolatokat ápol a plébániával, mert a karácsonyi vagy az anyák napi műsorokat a templomban tartják, mert így a gyermekekben a hitet mélyebben tudják elültetni.

 

Az Ady Endre Líceumban magyarul folyik az oktatás, de a tananyag jobb megértetése érdekében románul is beszélnek. Mert amelyik családban mindkét nyelvet beszélik, esetleg, ahol román az anyanyelv, ott azt sajátítják el jobban. Éppen ezért, gyermekdalokkal, énekekkel, mesékkel, versekkel, mondókákkal próbálják a magyar nyelvet minél tökéletesebben elsajátíttatni a diákokkal.

 

Kérdésünkre, hogy Bukarestben nem csökken-e az igény a magyar nyelvű oktatás iránt, Ibi tanító néni hozzáfűzte: Nem tudja pontosan, hogy Bukarestben hány magyar él, azt viszont igen, hogy két magyar nyelvű katolikus templom, továbbá két református templom működik ott, de evangélikus-lutheránus, sőt más vallású magyarok is szép számmal élnek a fővárosban. A reformátusok a katolikusoknál többen vannak, de a katolikus gyermekek száma is szaporodott. Az iskolán kívüli magyar kulturális élet valósággal virágzik, főként a Petőfi Kulturális Központban, ahol meg szokták szervezni az 1848-as megemlékezéseket, amelyen sok kormányzati alkalmazott is részt szokott venni. Ilyenkor nem csak énekelnek és szavalnak, hanem magyar néptáncot is bemutatnak. Ugyancsak a Központban minden kedden 18–20 óra között gyermekdalokat, néptáncot és népi játékokat, míg 20–22 óra között népdalokat és néptáncokat tanítanak a felnőtteknek. A Székelyföldről elszármazott egyetemisták a népdalokat hegedűvel, furulyával kísérik. Mióta dr. Bence Mihály az iskolaigazgató, minden szerdán kulturális tevékenység zajlik az Ady Endre Líceumban is, ahova újságírókat, grafikusokat, esetleg operett- vagy operaénekeseket szoktak meghívni. Ezenkívül, farsangi és szüreti bálokat szerveznek a Líceum tágas aulájában vagy a Petőfi Kulturális Központban, ahol színpaddal ellátott előadóterem áll rendelkezésre. A templomban szervezett ünnepségek alkalmával a szereplő gyermekeket az oltár elé állítják, a műsorukat nagyon sok nagyszülő is megnézi. A Líceum aulájában megszervezett szüreti mulatság alkalmával nem csak az ünnepélyes felvonulás résztvevői, a magyar ruhába öltözött fiatalok vettek részt a mókás ügyességi játékokon, hanem a szüleik is. Mindnyájan remekül szórakoznak. A bukaresti Ady Endre Líceumban igen családcentrikus, összeforrt magyar közösségi élet zajlik, amihez az is nagyban hozzájárul, hogy a szülők a szokásosnál is szorosabb kapcsolatban vannak a pedagógusokkal. Mivel a román tengernek számító nagyvárosban szerteszóródva élnek a magyar közösség tagjai, az óvodában és az elemi iskolában hosszabbított programot szerveznek, ami azt jelenti, hogy naponta 17 óráig felügyelnek azokra a gyermekekre, akikért a szülők később jönnek. Ha viszont valaki forgalmi dugóba kerül, és betelefonál, hogy a jelzett időpont után tud csak a gyermekért jönni, az ügyeletes pedagógus megvárja. A gyermekeket mindenfajta versenyre viszik, így regemondó versenyre mennek Marosvásárhelyre, Kányádi-szavalóversenyre Varsolcra, mesemondó-, illetve matematikaversenyen jártak Nagyváradon.

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/roman_tengerben_is_viragzo_kulturank.php

b2ap3_thumbnail_66402.jpg

Tegnap aradi kiránduláson járt a bukaresti Ady Endre Líceum kisdiákjainak egy csoportja, katolikus gyermekek társaságában Orosz Rozália (Ibi tanító néni, ahogy a gyerekek szólítják), illetve ft. Cristinel Ţâmpu, a Kegyelmek Anyja Plébániatemplom káplánjának a vezetésével. Amint Matekovits Mihály és Kiss Anna vezetésével a Jelen Házba is ellátogatott csoport pedagógusa, Ibi tanító néni elmondta, a Líceumban az óvodától érettségiig oktatják magyarul az oda járó, mintegy 300 diákot. Tehát óvodás kortól a XII. osztályig egy-egy életerős magyar osztály működik. Az elmúlt tanévig esti líceum is működött, de érdeklődés hiányában megszűnt. Ehelyett viszont olyan sok óvodás jár hozzájuk, hogy teremhiánnyal küszködnek. 18–20 gyermek jár egy-egy csoportba. A kirándulásra a Líceumból 12-en jöttek, a többieket ft. CristinelŢâmpu káplán hozta, a plébániához tartozó gyermekek közül. A Líceum ugyanis nagyon jó kapcsolatokat ápol a plébániával, mert a karácsonyi vagy az anyák napi műsorokat a templomban tartják, mert így a gyermekekben a hitet mélyebben tudják elültetni.
Az Ady Endre Líceumban magyarul folyik az oktatás, de a tananyag jobb megértetése érdekében románul is beszélnek. Mert amelyik családban mindkét nyelvet beszélik, esetleg, ahol román az anyanyelv, ott azt sajátítják el jobban. Éppen ezért, gyermekdalokkal, énekekkel, mesékkel, versekkel, mondókákkal próbálják a magyar nyelvet minél tökéletesebben elsajátíttatni a diákokkal.
Kérdésünkre, hogy Bukarestben nem csökken-e az igény a magyar nyelvű oktatás iránt, Ibi tanító néni hozzáfűzte: Nem tudja pontosan, hogy Bukarestben hány magyar él, azt viszont igen, hogy két magyar nyelvű katolikus templom, továbbá két református templom működik ott, de evangélikus-lutheránus, sőt más vallású magyarok is szép számmal élnek a fővárosban. A reformátusok a katolikusoknál többen vannak, de a katolikus gyermekek száma is szaporodott. Az iskolán kívüli magyar kulturális élet valósággal virágzik, főként a Petőfi Kulturális Központban, ahol meg szokták szervezni az 1848-as megemlékezéseket, amelyen sok kormányzati alkalmazott is részt szokott venni. Ilyenkor nem csak énekelnek és szavalnak, hanem magyar néptáncot is bemutatnak. Ugyancsak a Központban minden kedden 18–20 óra között gyermekdalokat, néptáncot és népi játékokat, míg 20–22 óra között népdalokat és néptáncokat tanítanak a felnőtteknek. A Székelyföldről elszármazott egyetemisták a népdalokat hegedűvel, furulyával kísérik. Mióta dr. Bence Mihály az iskolaigazgató, minden szerdán kulturális tevékenység zajlik az Ady Endre Líceumban is, ahova újságírókat, grafikusokat, esetleg operett- vagy operaénekeseket szoktak meghívni. Ezenkívül, farsangi és szüreti bálokat szerveznek a Líceum tágas aulájában vagy a Petőfi Kulturális Központban, ahol színpaddal ellátott előadóterem áll rendelkezésre. A templomban szervezett ünnepségek alkalmával a szereplő gyermekeket az oltár elé állítják, a műsorukat nagyon sok nagyszülő is megnézi. A Líceum aulájában megszervezett szüreti mulatság alkalmával nem csak az ünnepélyes felvonulás résztvevői, a magyar ruhába öltözött fiatalok vettek részt a mókás ügyességi játékokon, hanem a szüleik is. Mindnyájan remekül szórakoznak. A bukaresti Ady Endre Líceumban igen családcentrikus, összeforrt magyar közösségi élet zajlik, amihez az is nagyban hozzájárul, hogy a szülők a szokásosnál is szorosabb kapcsolatban vannak a pedagógusokkal. Mivel a román tengernek számító nagyvárosban szerteszóródva élnek a magyar közösség tagjai, az óvodában és az elemi iskolában hosszabbított programot szerveznek, ami azt jelenti, hogy naponta 17 óráig felügyelnek azokra a gyermekekre, akikért a szülők később jönnek. Ha viszont valaki forgalmi dugóba kerül, és betelefonál, hogy a jelzett időpont után tud csak a gyermekért jönni, az ügyeletes pedagógus megvárja. A gyermekeket mindenfajta versenyre viszik, így regemondó versenyre mennek Marosvásárhelyre, Kányádi-szavalóversenyre Varsolcra, mesemondó-, illetve matematikaversenyen jártak Nagyváradon.

Hozzászólások